Mindegyik komlónak megvan a maga karaktere. A serfőző mestereknek, ahhoz, hogy a kívánt sört állíthassák elő, jól kell ismerniük a különböző komlófajtákat.

A világos maláták mellett sötét malátafajtákat is használnak a sörkészítéshez. Tekintsük át őket aszerint, hogy milyen magas hőmérsékleten készítik őket.

A sörfőzéshez a leggyakrabban világos malátát használnák. Ezen a típuson belül létezik a pilseni maláta, a lager maláta és az egyszerűen világos maláta. Az eljárás során lassan szárítják a gabonát, nem túl magas hőmérsékleten, amelyet fokozatosan növelnek meg, legfeljebb 80-85 °C-ig.

Az árpa mellett mindig is a búza volt hagyományosan a sör alapanyaga. A történelem során gyakran az döntötte el, hogy egy serfőző mester árpából vagy búzából dolgozott, hogy melyik gabonafajta termett a vidéken, vagy melyiket volt könnyebb beszerezni.

A rizsalapú alkoholos italok elsősorban Ázsiában elterjedtek, de a rizs felhasználása is egyre inkább szélesebb körű. – Magyarországon 2008 óta van kereskedelmi forgalomba a köleses sör, amit Szilágyi András, sör és szeszipari technológus kísérletezett ki.

Az általános tévhittel ellentétben nem csak árpából és búzából, hanem egyéb gabonafélékből is készülhet jó sör, a hangsúly elsősorban az alapanyagok minőségén van. Az, hogy egy adott sörfőző melyik növényt preferálja jobban annak személyes, gazdasági és földrajzi okai is vannak.

A sörfőzdék többségének kedvenc árpafajtája van, amelyet meghatározott területről szerez be. Az árpát leginkább malátázzák, de az erős barna sörök esetében pörkölik.