21. A serfőzés – A malátalé tisztítása és a sörfőzés

A cefrézés után a malátalé még egy zavaros állagú keverék, amelyben lebegő szilárd darabkák úszkálnak, a maláta olyan maradványai, amelyek nem oldódtak fel a melegítés és a forrázás során.

A cefrézés után a malátalé még egy zavaros állagú keverék, amelyben lebegő szilárd darabkák úszkálnak, a maláta olyan maradványai, amelyek nem oldódtak fel a melegítés és a forrázás során. A tulajdonképpeni sörfőzés előtt ezt a zavaros folyadékot még meg kell tisztítani, le kell szűrni. A modern serfőzési eljárás során erre a célra általában duplafenekű speciális derítőkádakat használnak. A folyadék a felső, finoman lyukacsos fenéken keresztül lecsurog az alsó részbe, ahonnan aztán visszapumpálják a kádba, majd újraindítják a körforgást. Ez a módszer a törköly darabos mivoltát használja ki, ugyanis az leülepszik a tartály felső fenekére, és rendkívül finom szűrőként működik, amely felfogja a malátában lebegő szilárd darabkákat. Amikor a rendszerben újra és újra körbeforgatott folyadék teljesen kitisztul, leállítják a körforgást. Mivel a cukor egy része is fennakad a törkölyben, forró vízzel átöblítik. A tisztítás végén kiszűrt mellékterméket gyakran takarmányozásra használják.
A főzés
A sörkészítési eljárás során a következő lépés a főzés, az a pillanat, amiről a sörfőzés a nevét kapta. Miután a malátalevet megtisztították, az így kapott folyadékot sörcefrének nevezik. A sörcefrét a főzőüstbe töltik, és elkezdődik a tényleges sörfőzés. A főzés természetes sterilizálásként működik, megöli a cefrében lévő baktériumokat, és leállítja az enzimek működését. A főzés hatására a cefrében lévő fehérjék megduzzadnak, és ez testesebbé teszi a készülő sört. A sörcefrét egy-másfél órán keresztül főzik. A komlót a befejezés előtt egy órával adják hozzá, ugyanis ennyi időre van szüksége ahhoz, hogy a benne található keserű anyagok elvegyüljenek az oldatban. A komló hosszú főzésének hátránya is van: a benne található aromás anyagok, amelyek szintén fontosak az elkészült sör íze szempontjából, felszívódnak. Ezért a sörkészítő mesterek a főzés befejezése előtt negyedórával újabb adag komlót adnak a főzethez, hogy a kész italnak megfelelő aromája legyen.

Felhasznált irodalom: Berry Verhoef: Sörök enciklopédiája. Pécs. Alexandra Kiadó, 2010.

megosztás:

Share on facebook
Facebook
Share on pinterest
Pinterest
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email

Sörárium blog

68. Sörlázadások – A sörpuccs 6.

A német radikális jobboldal 1923 őszére, a hiperinfláció csúcspontján olyan hangulatba hergelte magát, hogy már nem az volt a kérdés, hogy lesz-e lázadás, hanem hogy ki csinálja meg a puccsot.

29. Az ale és a lager sörök

A világon ma rengeteg sörfajtát állítanak elő. Ezeket két nagy csoportba soroljuk az erjesztés módja szerint: a felsőerjesztésű az ale, az alsóerjesztésű a lager.

15. Az élesztő felfedezése

Az élesztő mibenlétét csak a 19. század során fedezték fel a tudósok. Az első nagy áttörés Theodor Schwann (1810-1882) német fiziológus nevéhez fűződik