Blog

45. Női vagy férfi munka volt a sörfőzés?

Manapság a sört amolyan férfiitalnak, sőt a férfiak elengedhetetlen kellékének tekintjük. Vannak, akik nem is tartják igazán nőiesnek a sörözést, bár a szokások ezen a téren is gyorsan változnak. Ma sörfőzéssel is többnyire férfiak foglalkoznak, és ha megkérünk valakit, hogy írjon le nekünk egy tipikus sörfőző mestert, valószínűleg egy megfontolt, érett, sörhasú férfiember alakját fogja lefesteni előttünk. noi-munka Egy női feladat Ha azonban a sör teljes, legalább hatezer éves történetét nézzük, meglepő dolgot látunk: a férfiak megkérdőjelezhetetlen dominanciája a sörfőzésben valójában csak öt-hat évszázados jelenség. Több ezer éven keresztül a nők főzték a sört. Az ókori Mezopotámiában a nők feladata volt a sörfőzés, a kocsmákat is ők vezették. Egyiptomban is hagyományosan női szerepnek tekintették a sörkészítést, bár férfi serfőzők is akadtak. Az ősi Európában az olyan sörivó európai népeknél, mint a keltáknál, a germánok, vagy akár a finnek, szintén a nők főzték a sört. Az első professzionális férfi sörfőzők Nyugodtan mondhatjuk azt, hogy a férfiak akkor kezdtek a sörfőzés kitanulásába, amikor nem volt ott nő, aki elkészítse: a kora-középkori kolostorokban a szerzetesek voltak az első profi férfi sörfőzők. Ebben az időszakban az európai sörkultúra lényegében két részre oszlott: A falvakban minden háztartás maga állította elő a sörét. A sörfőzés a házimunka része volt, így az asszonyokra hárult. A nőt, mint háziasszonyt nemcsak az ételei, hanem a söre kiválósága is minősítette. Másfelől a kolostorokban a szerzetesek az alapanyagokkal és az előállítási folyamattal kísérletezve egyre több és jobb minőségű sört állítottak elő, a tudásukat pedig megosztották a többi kolostorral is. A komló használata is a szerzetesek hálózatán keresztül terjedt el Európában. Kolostori ivókat is kialakítottak, ahová a vándor betérhetett egy jó sörre. A hazai történet A középkori Magyar Királyságban a földművesek a sör terén is önellátók voltak. Minden telkes gazdának sörfőzési joga volt, ezt hívták seresszabadságnak. Amivel a gyakorlatban élni természetesen a nők dolga volt. A kolostori ivók után a nemesek hoztak létre az uradalmakban komolyabb serfőző részleget, amihez kocsma is tartozott. Az uradalmi serfőzők, a korabeli magyar nyelven sermívesek, férfiak voltak. Magyarországon a seresszabadság a sörfőző céhek létrejöttével szűnt meg a középkor végén. Innentől tekinthetjük úgy, hogy a sörfőzés végleg megszűnt a nők feladata lenni. Felhasznált irodalom: Berry Verhoef: Sörök enciklopédiája. Pécs. Alexandra Kiadó, 2010.
Címkék:
108. Amit sörivás közben érzünk 3. 108. Amit sörivás közben érzünk 3.