Blog

63. Sörlázadások – A sörpuccs 1.

A világon sok olyan tiltakozást, tüntetést, bojkottot és zavargást tartanak számon, amely a sör kapcsán tört ki. A Sörárium blogján most néhány nevezetesebb esetet tekintünk át. Az első ilyen történet mindjárt egy kakukktojás. Ha magyar nyelvű embernek azt mondjuk, említsen meg olyan lázadást, ami kapcsolatba hozható a sörrel, valószínűleg a náci sörpuccsot fogja említeni. Ez az elnevezés azonban elég félrevezető, gyakorlatilag csak mi hívjuk az eseményt „sörpuccsnak”. Angolul a sokkal pontosabb „sörcsarnoki puccs” nevet kapta, a németek pedig egyszerűen „Hitler-puccsnak” hívják, hogy ne keverjék az bele ügybe a jó bajor söröket. Hitlerről köztudomású, hogy csak akkor ivott sört (és más alkoholt), ha PR-szempontok miatt muszáj volt. Hogyan indított el akkor mégis egy sörpuccsot? sorpuccs-01 A sör és a politika A rádió, a televízió és az internetes közösségi oldalak megjelenése előtt a politika fő terepe a nyomtatott újságok és az élő gyűlések voltak. Manapság az emberek személyesen csak tüntetéseken szoktak részt venni. Régen azonban a politikai eseményeknek csak kis része volt tüntetést, a többi egyszerű gyűlés volt. Ha az ember véleményt akart formálni a közéleti kérdésekről, akkor nem a televízióban nézett meg egy politikust vagy elemzőt, hanem elment egy ilyen gyűlésre, ahol általában több felszólaló is beszédet mondott, majd az emberek még sokáig együtt maradva megbeszélték a dolgokat. Izgalmas politikai időszakokban, tévé és internet hiányában, egy átlagember hetente akár több gyűlésre is elment. München hangulata a 20-as évek elején A németeket sokkolta, hogy elvesztették az I. világháborút. Nem csak azért, mert óriási magabiztossággal vágtak neki, hanem mert egészen az utolsó pillanatig úgy gondolták, hogy van esélyük a győzelemre. Kétfrontos háborút vívva le tudták győzni Oroszországot, és 1918 tavaszán már Párizst lőtték. A valós nehézségekről a közvélemény nem tudott semmit, így amikor az amerikai csapatok bekapcsolódása után a német hadsereg néhány hónap alatt összeomlott, az embereket derült égből való villámcsapásként érte. A vereség és a megalázó békefeltételek sokéves politikai káoszt indítottak el. Először katonai lázadások, majd forradalom tört ki, amely megdöntötte azt a császárságot, amely addig egyet jelentett az egyesült Németországgal. Az új köztársaság ellen néhány hónappal később már kommunista felkelések indultak, amelyeket olyan a jobboldali paramilitáris egységek vertek le, amelyek távlati célként a diktatúrát is vissza akarták állítani. Bajorországban is forró volt a helyzet. A háborús veresség után rövid életű kommunista bajor Tanácsköztársaság jött létre. Bukása után a helyi közélet jobbra tolódott, és Bajorország lett a német jobboldal egyik fellegvára. Ők sem volta azonban egységesek: egy részük ki akart válni Németországból, és a független Bajorország helyreállítását szorgalmazta, másik részük inkább meg akarta dönteni a köztársaságot – közéjük tartoztak a nácik is. Felhasznált irodalom: Ian Kershaw: Hitler 1889-1936: Hybris. Szeged, Szukits, 2003.
Címkék:
108. Amit sörivás közben érzünk 3. 108. Amit sörivás közben érzünk 3.