18. A serfőzés – 2. A gabona csíráztatása

A gabona előkészítése a malátázáshoz A malátázás során még a csíráztatás során légfúvók és sziták segítségével tisztítják meg a gabonát a portól, a rovaroktól és bármilyen idegen szennyeződéstől. Ezután egy ideig pihentetni, magyarul tárolni kell a gabonát, hogy az azt higgye tél van, ugyanis a friss gabona nem valami jól csírázik. A malátázás kezdetekor három-négy napra beáztatják a gabonát. Így a növény nedvtartalma 15%-ról 50%-ra növekszik. A csíráztatás A tulajdonképpeni malátázás a beáztatott gabona olyan páratartalmú és hőmérsékletű környezetbe helyezésével kezdődik, ahol elkezd kicsírázni. csiraztatas A hagyományos malátakészítés során a malátázókemence padlójára szórták a gabonát 10-30 centiméteres rétegben, és időnként kézzel forgatták meg egy erre a célra készített, speciális malátázólapáttal. Ma már ez többnyire gépesítve történik: a gabonát egy méter magas halomba rakják, majd speciális spirálfejekkel megforgatják, miközben ventilátorokkal levegőt fújnak át rajta. Létezik egy „dobos módszer” is, ahol egy nagy dobban lassan forgatják meg a gabonát. Az érlelődni hagyott malátát azért kell rendszeresen megforgatni, hogy a gyökerek nehogy egymásba gabalyodjanak, illetve hogy egyenletesen fejlődjenek a gabonaszemek. A malátázás során többnyire rendszeresen meglocsolják a gabonát, hogy a nedvességtartalmat egyenletes szinten tartsák. A malátázás 8-15 napig tart. Ezalatt az idő alatt a malátakészítő rendszeresen megvizsgálja a csírákat, amelyek végül a szem hosszának kb. háromnegyedét érik el. Ha elérkezett a megfelelő pillanat, kezdődhet a gabona aszalása. Felhasznált irodalom: Berry Verhoef: Sörök enciklopédiája. Pécs. Alexandra Kiadó, 2010.
Címkék:
108. Amit sörivás közben érzünk 3. 108. Amit sörivás közben érzünk 3.