95. Sörlázadások – A greymouth-i sörbojkott 2.

Az új-zélandi kocsmák fontos szerepet töltöttek be a helyi közösségi életben. A legtöbb embernek megvolt a maga törzshelye. Az ivók többnyire kicsit voltak. Greymouth kisváros (ma is csak 10 000 lakosa van), a történetünk idején mégis huszonegy kocsma működött benne. A sörözők látogatói többnyire munkások volt, akik a közeli bányákban, az erdőkben vagy a földeken dolgoztak. greymouth-02 Korán záró kocsmák Az új-zélandi kocsmáknak ebben az időszakban egészen korán, este 6 órakor be kellett zárniuk. Ez a szabályozás 1919 és 1967 között volt érvényben. Mivel a munkaidő a legtöbb embernek délután 4-5 óra körül ért véget, rövid idő alatt kellett minél többet inniuk, mielőtt hazatértek volna családjuk körébe. Amikor 1967-ben megváltoztatták a szabályt, akkor is csak este 10-ig lehetettek nyitva a kocsmák. A nyugati parton nem zárnak be A nyugati part közösségei tradicionálisan a saját útjukat szerették járni, és ha nem tetszett nekik egy-egy olyan szabály, amit a fővárosban hoztak, akkor a makacs helybéliek megtalálták a módját, hogy kijátsszák vagy semmibe vegyék a szabályt. Nem volt ez másképp a sörözők korai zárásával kapcsolatban sem. A rendeletet úgy játszották ki, hogy a kocsmák utcai bejáratát hat órakor a szabályoknak megfelelően bezárták, de a hátsó ajtón bárki bemehetett, aki ismerte a jelszóként funkcionáló speciális kopogtatást. A kocsmák a törzsvendégek számára harapnivalókat is felszolgáltak. Általában a kocsmáros felesége készítette őket, és persze elég sósak voltak, hogy a vendégeket szaporább ivásra késztesse. A házias koszt hozzátartozott a korabeli sörkultúrához. Forrás: New Zealand History: 1947 Greymouth Beer Boycott http://www.nzhistory.net.nz/politics/greymouth-beer-boycott
Címkék:
108. Amit sörivás közben érzünk 3. 108. Amit sörivás közben érzünk 3.