47. A modern sörfesztivál: az Oktoberfest

A modern világ legnagyobb sörünnepe a müncheni Oktoberfest. Ez egyben a világ legnagyobb szabadtéri fesztiválja.

A modern világ legnagyobb sörünnepe a müncheni Oktoberfest. Ez egyben a világ legnagyobb szabadtéri fesztiválja. Évente körülbelül 6 millió ember keresi fel a 16 napos rendezvényt, amely szeptember második felétől október első hétvégéjéig tart. Az Oktoberfest globális népszerűsége ellenére szigorúan a bajor sörkultúra ünnepe. Mindössze hat müncheni sörfőzde árulhatja itt az italait: a Höfbrau, az Augustiner, a Spaten, a Löwenbrau, a Paulaner és a Hacker-Pschorr. Egy esküvővel kezdődött A kétszáz éves múltra visszatekintő Oktoberfest történetének érdekessége, hogy a legkevésbé sem sörfesztiválként indult, és nem is szánták évenként megrendezésre kerülő, rendszeres eseménynek. Az első Oktoberfest, amelyet 1810-ben rendeztek meg, valójában egy királyi esküvő volt. Az akkori trónörökös, aki később I. Lajos néven lett bajor király, a szász-hildburghauseni Sarolta hercegnőt vette feleségül október 12-én. Az ünnepet úgy alakították, hogy azon az egyszerű emberek is részt tudjanak venni, ezért magára a szertartásra is a müncheni városfal melletti mezőn, több ezer ember jelenlétében került sor. Mivel egy királyi esküvőnek meg kell adni a módját, 5 teljes napon át folyt a mulatság a városban az uralkodócsalád kontójára, majd október 17-én lóversennyel zárult az ünnepség. A folytatás A rendezvény olyan nagy sikert aratott, hogy a következő években is megtartották a lóversenyt, amelyet egy korabeli mezőgazdasági expóval is kiegészítettek a bajor gazdaság fellendítése végett. A müncheni polgári városvezetés 1819-ben vette át a szervezői feladatokat. Ők döntöttek úgy, hogy egy minden évben megtartott, rendszeres fesztivállá fejlesztik a rendezvényt. A fesztivál kezdetét idővel előrehozták szeptemberre a jobb időjárás és a hosszabb nappalok kihasználása végett. Maga a tradicionális lóverseny egészen 1960-ig része volt az Oktoberfest programjának.

Felhasznált irodalom: Berry Verhoef: Sörök enciklopédiája. Pécs. Alexandra Kiadó, 2010.

megosztás:

Share on facebook
Facebook
Share on pinterest
Pinterest
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email

Sörárium blog

15. Az élesztő felfedezése

Az élesztő mibenlétét csak a 19. század során fedezték fel a tudósok. Az első nagy áttörés Theodor Schwann (1810-1882) német fiziológus nevéhez fűződik

13. Az élesztő

Az élesztő sokáig nem tartozott a sör tudatosan használt alapanyagai közé. Mivel az élesztő benne van a levegőben, nem feltétlenül kell tudatosan hozzáadni a főzethez az erjesztés elindításához.

24. A serfőzés – A kondícionálás

Miután a sörkészítő befejezte a sörcefre erjesztését, az új sört hosszabb ideig a megfelelő hőmérsékleten kell tárolni, amíg eléri a kívánt állapotot. Ezt nevezik a sör kondicionálásának.