Míg az ókori egyiptomi sör esetében a mai sörökhöz szokott embert elsősorban az ital állaga és fogyasztási módja lepheti meg, addig az ősi kelta sör esetében az ízvilág és a folyadék színe lehet furcsa. Az ősi európai sör A tudósok biztosra veszik, hogy az európai kontinensen a neolitikum óta fogyasztottak sörféleségeket a különböző törzsek és népek, ezeket a régi söröket azonban nem lehet rekonstruálni, mivel nem került elő róluk régészeti lelet. Ismerjük viszont a kelták sörét. A kelta népek Közép- és Nyugat-Európa területén éltek az időszámításunk előtti első évezredben. Az általuk készített és fogyasztott sör sok tekintetben más volt, mint később a germán törzsek kultikus itala. A kelta sörkészítési eljárás A kelták a malátázásra szánt gabonát egy erre a célra kialakított, földbe ásott árokba áztatták be és csíráztatták ki. Amikor a maláta elérte a megfelelő állapotot, az árok mellett rakott tűzön kiszárították a szemeket. A németországi Eberdingen-Hochdorfnál hat erre a célra kialakított, 2500 éves árkot találtak a régészek, több ezer elszenesedett árpaszemmel. A malátának az intenzív füstölés sötét színt és füstös ízt adott. Az elkészült ital színe is nagyon sötét volt. A kelták, hasonlóan az ókori egyiptomiakhoz és mezopotámiaiakhoz, még nem főzték a sörcefrét, csak erjesztették. A sörüket még nem komlóval, hanem fekete ürömmel, répamaggal vagy beléndekkel fűszerezték, ami teljesen más ízvilágot adott a sötét, füstös italnak, mint amit a mai átlag sörfogyasztó ismer.