52. Milyen lehetett egy régi sör – Füstös

A füstölt alkoholos italok rajgóit ez természetesen megörvendeztetné, de a könnyű mai sörökhöz szokott ízlelőbimbóknak szokatlan lenne az érzés.

Ha visszamennénk az időben a középkorba, és leülnénk egy fogadóban egy jó korsó sörre, valószínűleg kellemetlen meglepetés érne minket: az italnak füstös mellékíze lenne. A füstölt alkoholos italok rajgóit ez természetesen megörvendeztetné, de a könnyű mai sörökhöz szokott ízlelőbimbóknak szokatlan lenne az érzés. Miért volt füstös? Nem a korabeli emberek sajátos ízlésvilága miatt voltak a régi sörök füstös mellékízűek, hanem egy technikai probléma miatt. A sörfőzéshez használt malátát a csíráztatás után aszalni kell, hogy még pont időben megálljon a gabonamagvakban elindult folyamat. A malátát régen nyílt tűz fölött, szárítópadra szétterítve szárították ki. A fából, szalmából vagy faszénből rakott tűzből szálló füsttel a maláta magába szívta az elégetett anyag szerves maradványait. A korabeli serfőző mesterek ettől sehogy sem tudták teljesen megvédeni a malátát, így a sörüknek valamilyen mértékig mindig füstös mellékíze volt. A modern aszalás Az ipari forradalom sok áttörést hozott a sörfőzés technikájának tökéletesítésében. Az egyik új fejlesztés lehetővé tette, hogy a malátát már nem nyílt tűzön, hanem meleg levegő fújásával szárítsák. Ahogy sorra épültek a modern sörgyárak, úgy tűnt el Európában a sör füstös mellékíze. Ha a mai ember nem a középkori Magyarországra, hanem a Monarchia idejére menne vissza meginni egy jó sört, biztos lehet benne, hogy már nem találkozna a füstös mellékízzel.

megosztás:

Share on facebook
Facebook
Share on pinterest
Pinterest
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email

Sörárium blog

5. A maláta

A sörfőzéshez a leggyakrabban világos malátát használnák. Ezen a típuson belül létezik a pilseni maláta, a lager maláta és az egyszerűen világos maláta. Az eljárás során lassan szárítják a gabonát, nem túl magas hőmérsékleten, amelyet fokozatosan növelnek meg, legfeljebb 80-85 °C-ig.

49. Amikor az Oktoberfest elmaradt II.

1949-óta, több mint hatvan éve minden Oktoberfestet megrendeztek. Ez a leghosszabb zavartalan időszak a fesztivál életében, és jól jelzi Közép-Európa viszonylagos társadalmi stabilitását.