Korábban foglalkoztunk már azzal a kérdéssel, milyen szerepet játszottak a nők a történelem során a sörfőzésben, és az hogy évezredekig lényegében asszonyi munkának számított. A női szerepekhez a régi kultúrákban az elkészítésén túl más módon is kapcsolódott a sör: ebben a posztban egy érdekes, ősi germán szokást mutatunk be, a Római Birodalom, illetve a népvándorlás korából. Az úrhölgyek és a sör A sörfőzés a germán törzseknél is alapvetően női munka volt. Ez természetesen a közrendű nők feladata volt, nem a magas rangú hölgyeké. Az úri hölgyeknek is voltak azonban sörrel kapcsolatos feladataik: lakomák alkalmával ők szolgálták fel az első kör sört. A lakomák rendje Az ősi germán lakomákon természetesen rengeteg sör fogyott, hiszen ez volt a legfontosabb alkoholos italuk. Az első kör sör megivása azonban még nem a féktelen vigasság, hanem egy rítus része volt, ami szigorú rend szerint zajlott. Az első sört nem a szolgák, hanem a jelen lévő legmagasabb rangú nő szolgálta fel. A 8. század körül keletkezett óangol hősköltemény, a Beowulf tanúsága szerint akár még egy királynénak is a feladata lehetett, ha történetesen ő volt a lakomán a legelőkelőbb nő. Az első kör sört mindenki egyetlen díszes kupából vagy serlegből itták, amit a nő szigorúan kötött rendben vitt körül az asztal körül. Először a jelen lévő legelőkelőbb férfit kínálta meg, és miután az ivott a kehelyből, továbblépett vele a rangban következőhöz. Végül a legfiatalabbak és a legalacsonyabb rangúak kaptak inni. Az ily módon elfogyasztott első kör sör után a felszolgálás feladatát közrendűek vették át az úrhölgytől, és elkezdődött a valódi ivászat. A rítus a vezető és a neki hűséget esküdt harcosok egymás iránt vállalt kötelezettségeit és testvériségét fejezte ki. Velük temették Az első kör sör felszolgálása annyira fontos közösség összetartó szerepe volt a germán hölgyeknek, hogy népvándorláskori előkelő női sírokban az ital felszolgálására szolgáló edényeket tártak fel: az ékszereik mellett a söröskupákat is velük temették.