64. Sörlázadások – A sörpuccs 2.

A sok száz vagy több ezer embert befogadni képes sörcsarnokban a hosszú asztalok mellett ültek az emberek, a literes korsókból sört ittak és perecet eszegettek, a pincérnők sürögtek-forogtak az asztalok között.

Az 1920-as évek elején müncheni politikai élet központjai a hatalmas sörcsarnokok voltak. Itt egymást követték a jobb- és baloldali gyűlések. A részvétel ezeken kiváló szórakozásnak számított a tisztes müncheni polgárok számára. Ne úgy képzeljük el ezeket az eseményeket, mint a mai politikai fórumokat, ahol általában néhány tucat nyugdíjas egyfajta színházi közönségként, fegyelmezetten ülve hallgatja meg egy-egy politikus okfejtését. Igencsak zajlott az élet és a résztvevők testi épsége sem volt garantált. Gyűlések a sörcsarnokokban A sok száz vagy több ezer embert befogadni képes sörcsarnokban a hosszú asztalok mellett ültek az emberek, a literes korsókból sört ittak és perecet eszegettek, a pincérnők sürögtek-forogtak az asztalok között. Az est két vagy három szónoka hangosítás nélkül, csak a saját hangerejére hagyatkozva tartotta meg a beszédét, amit az emberek helyeslő vagy tiltakozó bekiabálásokkal, tapssal kísértek, vagy megpróbálták megdobálni a szónokot. Az asztalok mentén eközben viták robbantak ki, amelyek helyenként verekedésbe csaptak át. Ilyenkor a nehéz söröskorsók is fegyverként szolgáltak – nem pusztán Facebook-kommentekre korlátozódtak akkoriban a politikai nézeteltérések. Mai fejjel mindez elég ijesztően hangzik, de a verekedésekkel kísért politikai gyűlések egyáltalán nem számítottak különösebben taszítónak akkoriban. Egyrészt csak néhány éve ért véget a világháború, és a frontot megjárt tömegek erőszak iránt toleranciaküszöbe igencsak magasan volt, másrészt a tévé előtti világban ez a szórakozás része volt: azok a gyűlések voltak izgalmasak, ahol „történt valami”. Az emberek nem csak a szónoklat, hanem a balhé kedvéért is szerették olyan gyűlésekre járni, ahol jó eséllyel kitört a verekedés – és a korai náci rendezvények pont ilyenek voltak.

Felhasznált irodalom: Ian Kershaw: Hitler 1889-1936: Hybris. Szeged, Szukits, 2003.

megosztás:

Share on facebook
Facebook
Share on pinterest
Pinterest
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email
On Key

Sörárium blog

2. Zab és a kukorica

Az általános tévhittel ellentétben nem csak árpából és búzából, hanem egyéb gabonafélékből is készülhet jó sör, a hangsúly elsősorban az alapanyagok minőségén van. Az, hogy egy adott sörfőző melyik növényt preferálja jobban annak személyes, gazdasági és földrajzi okai is vannak.

13. Az élesztő

Az élesztő sokáig nem tartozott a sör tudatosan használt alapanyagai közé. Mivel az élesztő benne van a levegőben, nem feltétlenül kell tudatosan hozzáadni a főzethez az erjesztés elindításához.