Lázongás a lázadók ellen a sörcsarnokban Miközben az urak a hátsó szobában egyezkedtek, a sörcsarnokban kezdett igencsak feszültté válni a hangulat. Senki sem tudta mi történik, a pódiumról nem hangzottak el szónoklatok, a szórakozásnak vége szakadt, viszont el sem mehetettek. A sörcsarnok népe egyre hangosabban kezdett zúgolódni. Háromezer összezárt, elégedetlen ember elég veszélyessé tud válni. A helyzetet Göring mentette meg azzal, hogy bejelentette, hogy a „nemzeti forradalom” kitörése miatt a náci párt állja ma este mindenkinek a sörét. A tömeget ez rendkívül módon megnyugtatta. Ilyen feltételek mellett készek voltak a helyükön maradni, és megvárni, amíg az urak eldöntik, hogyan alakul a felkelés. A hangulat azonban a feszültből nem csapott át támogatóvá, az emberek továbbra is szkeptikusan figyelték az eseményeket. A helyzet kezd válságos lenni A szituáció kezdett elég kínossá válni Hitler számára: a vezető politikusok, akiket meg akart nyerni a puccskísérletéhez, nem akartak kötélnek állni, odakint pedig 3000 ember várta kétkedve, hogy végre kiderüljön, mi történik. Kezdett úgy festeni, hogy az egész puccskísérlet, még mielőtt valójában elkezdődne, bohózatba fullad. Hitler ekkor, hogy mentse a vesztésre álló helyzetet, visszatért a csarnokba, és azt tette, amihez a legjobban értett: felhevült beszédet intézett a söröző müncheni polgárokhoz. A puccsot egyelőre sikerült megmentenie: átütő sikert aratott.

Felhasznált irodalom: Ian Kershaw: Hitler 1889-1936: Hybris. Szeged, Szukits, 2003.