Eközben egy másik sörcsarnokban A sörpuccs eseményei nem egyetlen sörcsarnokra korlátozódtak. Az este folyamán a puccs résztvevőinek csak egy része ment a Bürgerbräukeller-ba. A Birodalmi Harci Lobogó nevezetű, nem a náci párthoz tartozó, de szélsőjobboldali paramilitáris szervezet, Ernst Röhm vezetésével (őt Hitler majd a Hosszú Kések Éjszakáján fogja kivégeztetni, Kahr-ral egyetemben) a Löwenbräukeller-ben várakoztak és söröztek. Ez a tipikus müncheni sörcsarnok még ma is működik, ám ma már jóval vidámabb rendezvényeket tartanak benne. Amikor megérkezett a várva várt telefonhívás a Bürgerbräukeller-ből, a csapatok kirajzottak a Löwenbräukeller-ből, elfoglalták München kulcsfontosságú épületeit, letartóztattak több baloldali politikust és feldúlták egy szociáldemokrata lap szerkesztőségét. A hadsereg azonban nem csatlakozott a puccsistákhoz, sőt szórványos tűzharcok törtek ki. A tisztek riadóztatták a Münchenben állomásozó egységeket, és további csapatokat kértek Bajorországon kívülről. A bajor kormány szabad lábon lévő tagjai illegitimnek nyilvánították a puccskísérletet. Tanácstalanság a sörcsarnokban Hajnalra a puccsisták között teljes lett a fejetlenség. A triumvirátus tagjai megléptek, és egyértelművé vált, hogy sem a konzervatív elit, sem a hadsereg nem támogatja a puccskísérletet. Hitler bármiféle hosszabb távú terv nélkül vágott neki a puccskísérletnek, és most nem is jutott eszébe semmi. Tanácstalanul üldögélt a Bürgerbräukeller-ban, ami az emberek hazaengedése után a lázadók főhadiszállásaként működött. Ahogy felkelt a nap, Ludendorff-nak támadt egy ötlete: indítsanak el a szimpatizánsokkal egy felvonulást a városon keresztül, demonstrálva a puccs támogatottságát. A többiek örömmel kaptak a javaslaton, és lázasan szervezni kezdték a menetet. Ekkor már csak órái voltak hátra a korai náci mozgalomnak.

Felhasznált irodalom: Ian Kershaw: Hitler 1889-1936: Hybris. Szeged, Szukits, 2003.