73. Sörlázadások – A sörpuccs 11.

Mintegy kétezer ember kezdett felvonulni, a két sörcsarnok egyesített csapatai és a szimpatizánsok. A menet élén egymásba karolva a náci vezetők haladtak.

A végső menet Mintegy kétezer ember kezdett felvonulni, a két sörcsarnok egyesített csapatai és a szimpatizánsok. A menet élén egymásba karolva a náci vezetők haladtak. Eközben Münchenben teljes volt a felfordulás, az emberek a tereken tárgyalták a helyzetet, egymásnak ellentmondó falragaszok hirdettek ki szabályokat, egyes közintézmények a nácik, mások a legitim kormány kezében voltak, miközben a berlini kormány által küldött katonai egységek tartottak a város felé. A felvonulásnak nem volt konkrét végcélja. Ludendorff teljesen ötletszerűen a Bajor Védelmi Minisztérium épületéhez vezette a tömeget, de az Odeonsplatz-on 130 rendőr állta el az útjukat, és ezen a ponton véget is ért minden idők egyik legelőkészítetlenebb puccskísérlete. Egy golyó, amely majdnem megváltoztatta a történelmet A téren a szemben álló felek között nem tisztázott módon tűzharc tört ki. A lövöldözés csak rövid ideig tartott, 16 puccsista és 4 rendőr vesztette életét. A sortűz hatására a náci menetben egy pillanat alatt kitört a káosz. A tömeg harc helyett szétfutott. Hitler a menet élén haladt egy másik náci vezérrel, Scheubner-Richterrel egymásba karolva. A rendőrsortűz megölte Scheubner-Richtert: a tüdején találta el, és az elzuhanó test magával rántotta Hitlert, akinek a karja komolyabban meg is sérült az eséstől. Ha az a bizonyos golyó fél méterrel arrébb megy, másképp alakult volna a történelem. Ludendorff nem fut el Ludendorff tábornok a lövöldözéssel nem törődve folytatta a sétát. Nemzeti hős volt, ezért senki nem merte célba venni. Végül teljesen egyedül bemenetelt a rendőrök közé, ahol nagy tisztelettel fogadták, elmondták neki, hogy le van tartóztatva, majd tiszti becsületszóra azonnal el is engedték. (Ludendorff régi vágású úriemberként nem próbált elmenekülni, hanem kötelességtudóan megjelent a bíróságon.) A sortűz után a náci vezetés szétfutott, és elvesztette egymással a kapcsolatot. A sebesült Hitlert autón mentették ki az emberei, és azonnal kivitték a városból. És ennyi volt Vezetés nélkül a puccsnak lényegében vége is volt, innentől már csak egyszerű operatív feladat volt a hadsereg számára helyreállítani a rendet a városban. A náci vezetőket, köztük Hitlert, a következő napokban letartóztatták. Az események azonban nem értek véget: ekkor a puccskísérlettel szimpatizáló egyetemi diákság lépett akcióba. Három napig tartó zavargás vette kezdetét Münchenben, ami azonban vezetés és konkrét cél nélkül kifulladt. A zavargás jól mutatja azonban, hogy a náci puccskísérlet akár veszélyesebb is lehetett volna, ha tervszerűen történik, és nem puszta rögtönzésként.

Felhasznált irodalom: Ian Kershaw: Hitler 1889-1936: Hybris. Szeged, Szukits, 2003.

megosztás:

Share on facebook
Facebook
Share on pinterest
Pinterest
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email

Sörárium blog

28. Az ipari sörgyártás és a kézműves sörök küzdelme

A 18. század végéig a világ söreinek nagy része kisméretű, helyi sörfőzdékben készült, amelyek egyetlen falu vagy egy városnegyed lakóit szolgáltak csak ki. Az ipari forradalommal drasztikus átalakuláson ment keresztül a söripar, három ok miatt is.

26. A serfőzés – A palackozás

A nagy sörgyárak teljesen automata palackozóüzemekkel rendelkeznek. A palackozás során az üvegeket először alaposan kitisztítják, majd megtöltik szén-dioxiddal. A professzionális sörgyártásban a töltés során az ital csak minimálisan érintkezik oxigénnel.

5. A maláta

A sörfőzéshez a leggyakrabban világos malátát használnák. Ezen a típuson belül létezik a pilseni maláta, a lager maláta és az egyszerűen világos maláta. Az eljárás során lassan szárítják a gabonát, nem túl magas hőmérsékleten, amelyet fokozatosan növelnek meg, legfeljebb 80-85 °C-ig.