A napóleoni háborúk vége után Közép-Európában viszonylagos nyugalom honolt. A Szent Szövetség Európájában a társadalmi rend szilárdnak látszott, és nem voltak nagyobb felfordulások. Ennek az időszaknak az 1848-as európai forradalmi hullám vetett véget. Ám néhány évvel azelőtt, hogy a híres 48-as forradalmak kitörtek volna, egy másik felkelés rázta meg… ha nem is Európát, de Münchent mindenképpen: az 1844-es bajor sörforradalom. A sörforradalom kifejezés viccesen hangzik, de maga az esemény nagyon is komoly volt. Egy ember, aki kétszer is beírta nevét a sörtörténelembe A sörforradalmat I. Lajos bajor királynak köszönhetjük. Az ő neve ismerős lehet, hiszen ő volt az, akinek 1810-ben az esküvői ünnepsége megteremtette az Oktoberfestet. A művészetpártoló király uralkodása alatt sokat tett a fesztivál rendszeressé tételéért és fejlesztéséért, ezért a mai sörrajongók pozitívan gondolnak vissza rá. A korabeli bajoroknál viszont. igencsak kihúzta a gyufát. I. Lajos nem csak az Oktoberfest elindításával, hanem az első sörforradalom akaratlan kiprovokálásának is beírta a nevét az európai sörkultúra történetébe. Nem jó ötlet egyszerre emelni a kenyér és sör árát I. Lajos király nehéz helyzetben találta magát. A mezőgazdasági helyzet miatt drágultak az élelmiszeripar nyersanyagai. Emiatt szükségessé vált, hogy központi rendelettel egységesen megemelje a sör árát. A dolognak egyetlen szépséghibája volt. Nem sokkal azelőtt, ugyanebből az okból, a kenyér árát is megemelték. A legtöbbször a hatalom érzékeny a kenyér árának alakulására, mert tudja, hogy egy-egy drasztikus emelésből könnyen lázadás lehet. A müncheni emberek ez alkalommal az áremelkedést, ha morgolódva is, de tudomásul vették. Amikor azonban nem sokkal később a sör árát is megemelte a király, elszakadt a cérna.