Az 1844-es bajos sörforradalom négy napon keresztül dühöngött változatlan erővel. Miután május elsején I. Lajos megúszta a királyi palota ostromát másnap személyesen is kínos helyzetbe került, amikor este színházba ment. Az előadás alatt az épület előtt dühös tömeg gyűlt össze, és azzal fenyegetőzött, hogy megrohanja a színházat. A közönség nagy része otthagyta az előadást, és kitódult megnézni, mi a helyzet. A király, mivel nem akart kínos helyzetbe kerülni, és ottmaradni udvartartásával a félig kiürült teremben, kénytelen volt távozni. A korabeli Európában nem sok jót jelentett, ha a feldühödött nép félbeszakította egy király szórakozását. Van, amit nem érdemes erőltetni Felvirradt május harmadika, és a zavargások csak nem akartak csillapodni. Az uralkodó helyzete lehetetlenné vált: az emberek nem voltak hajlandók belenyugodni az új sörárakba, a katonaság pedig továbbra sem volt hajlandó közbeavatkozni. Május 5-én I. Lajos végül meghátrált: nem csak visszaállította a sör eredeti árát, hanem még csökkentette is valamivel. Ez volt a nagy forradalmak előszele Az ekkor Párizsban élő Engels újságcikkben számolt a bajor sörforradalomról, és azt a tanulságot vonta le az esetből, hogy ha az emberek rá tudtak egy kényszeríteni egy uralkodót egy áremelés visszavonására, akkor az erejüket rövidesen más dolgok kikövetelésére is használni fogják. Igaza lett. A sörforradalom csak előszele volt a hatalmas 1848-as forradalmi hullámnak, és I. Lajos király bukásának. 1948-ban az év első tüntetését egész Európában Münchenben tartották, még januárban. Amikor Bajorországban is kitört a forradalom, I. Lajos 1848. március 16-én lemondott a trónról a fia javára.