A sörszerető munkások visszavágnak A nyugati parti átlagembereket felháborította az áremelkedés. Ekkoriban a legtöbb dolgozó tagja volt valamilyen szakszervezetnek, ezért a szakszervezeti vezetőikre kezdtek nyomást gyakorolni, hogy csináljanak valamit. A tagjaik forrongását látva a nyugati parti szakszervezetek tanácsa, a West Coast Trade Council nagygyűlést hívott össze a sörkérdés megoldására. A résztvevők egyhangúlag úgy döntöttek, hogy a bojkottal fogják kikényszeríteni az áremelés visszavonását. A gyűlés állásfoglalásában felszólította az összes munkást, hogy ne fogyasszanak azokban a kocsmákban, amelyek megemelték a sör árát. Anyagilag is megindokolták a döntést: a sörözők az előző években rekord nyereséget könyvelhettek el, így semmi sem indokolja az áremelést. Egy ilyen szakszervezeti nyilatkozat akkoriban nem a pusztába kiáltott szó volt. A munkások rendkívül fegyelmezetten követték a kollektív döntéseket.  Működik-e a bojkott? A szakszervezetek valójában új dologba vágtak bele, mert ilyen nagy méretű fogyasztói bojkott még sosem volt a térségben. A közvélemény az elején szkeptikus is volt, működni fog-e az akció. Alig néhány nappal az áremelés életbe lépése után, október 2-án a helyi újság, a Greymouth Evening Star tudósításában beszámolt arról, hogy kiküldött riportere délután 5-kor körbejárta a kocsmákat, és azt tapasztalta, hogy a legtöbb kocsmában alig van vendég. A bojkott láthatóan működött. Most már csak az volt a kérdés ki bírja tovább: a kocsmárosok vendég nélkül, vagy a munkások sör nélkül?

Forrás: New Zealand History: 1947 Greymouth Beer Boycott http://www.nzhistory.net.nz/politics/greymouth-beer-boycott