38. Ale sörök 6.

Biére de garde
A Biére de garde vagyis az „otthoni sör” jellegzetes francia ale. Franciaország északnyugati részén, a belga határ közelében fekvő területekről származik. Története egészen az önellátó parasztgazdaságokig megy vissza, amikor a földművesek maguknak főzték meg tavasszal a sörüket, mivel nyáron már túl meleg volt a sörfőzéshez. Később az eladásra termelő, kis helyi sörfőzdék is tavasszal dolgoztak. Az ipari forradalom és az alsóerjesztésű lager sörök elterjedése után a Biére de garde szinte teljesen eltűnt, mígnem a 20. században a hagyományok iránt elkötelezett serfőző mesterek fel nem támasztották. A Biérde de garde édeskés, malátás ízű ital, amit a komló mellett más fűszerekkel is ízesítenek. Sok mai fajtáját palackozás után is tovább erjesztik, ezért cukrot adnak hozzá.
Amerikai ale
Az amerikai ale sörök színe a világostól a bronzszínűig terjedhet. Az ízük jóval aromásabb, mint a brit ale fajtáké, bár történetileg az angol pale ale-re vezethetők vissza. Az amerikai angolban az ale kifejezést másképp használják: itt az 5%-osnál erősebb alkoholtartalmú söröket nevezik így, míg beer-nek csak az ennél enyhébb söröket nevezik. [ Lager sörök 1. ]
Cream ale
A cream ale valójában egy hibrid sörfajta, amelyet többnyire felsőerjesztésű élesztőgombákkal erjesztenek, majd lager módon kondicionálnak. 5% körüli alkoholtartalmú, semleges ízű sör, amelyből sem a maláta, sem a komló nem érződik igazán ki. A cream ale-en a kanadai sörfőzők is rajta hagyták a kezük nyomát, ugyanis a szesztilalom időszaka alatt továbbfejlesztették ezt a fjtát, majd a tilalom feloldása után az Egyesült Államokban a kanadai változatában lett ismét népszerű ital.

megosztás:

Share on facebook
Facebook
Share on pinterest
Pinterest
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email
On Key

Sörárium blog

5. A maláta

A sörfőzéshez a leggyakrabban világos malátát használnák. Ezen a típuson belül létezik a pilseni maláta, a lager maláta és az egyszerűen világos maláta. Az eljárás során lassan szárítják a gabonát, nem túl magas hőmérsékleten, amelyet fokozatosan növelnek meg, legfeljebb 80-85 °C-ig.