A rizsalapú alkoholos italok elsősorban Ázsiában elterjedtek, de a rizs felhasználása is egyre inkább szélesebb körű. A rizs előnye, hogy száraz és tiszta ízt lehet vele elérni. A sörkészítésnél a felhasznált rizs aránya általában tíz-húsz százalék között mozog. Rizspehely vagy egész szemek formájában adják hozzá a főzethez. A rizs keményítőtartalma rendkívül magas magasabb, mint az árpáé, a fehérjetartalma pedig alacsony, amely alkalmassá teszi arra, hogy sör alapanyag legyen. A rizst rövid ideig főzik, és utána használják fel.
A köles az egyik legősibb termesztett kultúrnövény. Mezopotámiában már 6000 évvel ezelőtt is termesztették. Azt nem lehet tudni, hogy a Kárpát-medencében mikor honosodott meg a növény, de arra vonatkozóan vannak régészeti bizonyítékok, hogy már az itt élő hunok fogyasztották. Ráadásul honfoglalóink kedvelt itala volt a készült sör: a boza. A komlózatlan kölessört Nyugat-Afrikában és ázsiai bizonyos területein ma is előszeretettel fogyasztják. Továbbfejlesztett változatai pedig a Balkánon népszerűek, Törökországban például fahéjjal és csicseriborsóval készül. Magyarországon 2008 óta van kereskedelmi forgalomba a köleses sör, amit Szilágyi András, sör és szeszipari technológus kísérletezett ki. Az ihletet ehhez is az egykori boza adta, de a technológia már teljesen más. A jászdózsai kisüzemben készülő italba, magyar köles, maláta, komló, sörélesztő, ivóvíz kerül. Alkoholtartalma alacsony, mindössze öt százalék.
Felhasznált irodalom: Váncsa István: Magyar Sörlexikon, A magyarországi sörkultúra bemutatása. Aréna 2000 Kiadó, 2004, Budapest. Berry Verhoef: Sörök enciklopédiája, Alexandra Kiadó, 2010, Pécs. Michael Jackson: Sör Világkalauz, Orex Bt., 1995, Budapest.